Kötelesség
Most ostromolja az elhivatottság
vaskos kapuját a végső elkeseredett
felismerés. A remény mélybe vetette
magát. Láz rázza testem, marja, kínozza
az igény, hogy teljesítsem az általam
farigcsált, idealizált kötelességem.
Szart sem ér az egész. Felébredtem.
A világ láncokra ver, s lám, nekem
ezernyi acél sem elég. Torkomhoz
simítom a kötelet, így olvadok beléd.
Mit elkezdtél fejezd be! Akár létezik,
akár halva született, ez már Te vagy,
ez mi utánad marad. S ez mi ugyanúgy
elenyész, mint a füstbe olvadó utolsó
ölelés.
2012.12.18.
Gondolkodom
Rám eszmélő gondolatok
felfedték felettébb meghökkentő
s önmagát elfogyasztó
önsavába belefojtó
nyughatatlan lényem.
2012.12.17.
vaskos kapuját a végső elkeseredett
felismerés. A remény mélybe vetette
magát. Láz rázza testem, marja, kínozza
az igény, hogy teljesítsem az általam
farigcsált, idealizált kötelességem.
Szart sem ér az egész. Felébredtem.
A világ láncokra ver, s lám, nekem
ezernyi acél sem elég. Torkomhoz
simítom a kötelet, így olvadok beléd.
Mit elkezdtél fejezd be! Akár létezik,
akár halva született, ez már Te vagy,
ez mi utánad marad. S ez mi ugyanúgy
elenyész, mint a füstbe olvadó utolsó
ölelés.
2012.12.18.
Gondolkodom
Rám eszmélő gondolatok
felfedték felettébb meghökkentő
s önmagát elfogyasztó
önsavába belefojtó
nyughatatlan lényem.
2012.12.17.
